Mikor evett utoljára almát? Az üzletek gazdag gyümölcsválasztékát látva hajlamosak vagyunk megfeledkezni az itthon is bőségesen termő almáról. Öreg hiba, ugyanis sokkal hasznosabb számos egzotikus társánál.
Almából hazánkban a legnagyobb az egy fÅ‘re jutó termelés és fogyasztás földrészünkön. Ennek ellenére még Ãgy sincs meg a napi egy darab fejenként, pedig az angol közmondás szerint: "An apple a day keeps the doctor away!", vagyis napi egy alma az orvost távol tartja. Európa-szerte több ezer fajtájával vezeti a mezÅ‘nyt a gyümölcsök között, itthon is egyaránt kedvelik a nyári és Å‘szi almákat, de ezek ma már alig találhatók meg a piacokon, mint ahogy eltűnÅ‘ben van a dédanyáink által kedvelt London pepin és az Arany parment is. Manapság elsÅ‘sorban a Jonatán módosulásait, az Idaredet és Jonagoldot keresik. Népszerűek még a Golden, a Starking és a zöldalma fajták is. A magyar alma messze földön hÃres, nagy ültetvények vannak Zalában, a Duna-Tisza közén, és világviszonylatban is elsÅ‘rangú a felsÅ‘-magyarországi, szabolcsi alma. Az alma eltarthatósága a tárolási technikától függ. A jonatán például 2-2,5 °C fokon, 90-92 % relatÃv páratartalom mellett 6-8 hónapig tartható el anélkül, hogy romlana a minÅ‘sége. A legÅ‘sibb tárolási mód a szárÃtás vagy aszalás.
Az almát olyan hatalmas gyógyerÅ‘vel ruházták fel már a kezdet kezdetén, hogy ez a gyümölcsök királynÅ‘jévé tette. ElsÅ‘ként az indiai ajurvédikus orvosok ajánlották a hasmenés gyógyÃtására, majd a kÃnaiak Ãrták fel a fa kérgét cukorbetegség gyógyÃtására. A múlt században a sápkóros kislányokkal etettek olyan almát, amelybe korábban napokon át vasszögek voltak beleszúrkálva. Ezek után nézzük meg, mi miatt tekinthetÅ‘ az egyik legegészségesebb gyümölcsnek.
A gyümölcs húsában jelentÅ‘s mennyiségű pektin található. Ez a vÃzoldékony rostanyag - érdekes módon - a hasmenés és a székrekedés ellen is hatékony. Az alma pektinjét a bélben élÅ‘ baktériumok úgy alakÃtják át, hogy a hurutos bélnyálkahártyán védÅ‘ réteget képez, Ãgy enyhÃtve a hasmenéses tüneteket. A pektin emellett mint rostanyag növeli a széklet térfogatát, ennek következtében fokozódik a bélperisztaltika és a salakanyag gyorsabban távozik a szervezetbÅ‘l, tehát megelÅ‘zi a székrekedést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindegy, nyersen vagy fÅ‘zve fogyasztjuk az almát, ugyanis hasmenés kezelésére a fÅ‘tt vagy párolt, mÃg székrekedés orvoslására a nyers forma vált be. A pektin megköti a vastagbélben a rákkeltÅ‘ anyagokat és a különbözÅ‘ méreganyagokat (ólom, higany, egyéb nehézfémek), Ãgy véd a daganatok, elsÅ‘sorban a vastagbélrák ellen. Az almában található gyümölcssavak, különösen az almasav jótékonyan hat a belek és a máj működésére. A természetgyógyászok gyomorbántalmakra is ajánlják a reszelt alma fogyasztását, mert kiváló gyomorerÅ‘sÃtÅ‘nek és étvágygerjesztÅ‘nek tartják.
A már sokat emlegetett pektin csökkenti a vér koleszterinszintjét, amely a szÃv- és érrendszeri betegségek egyik fÅ‘ rizikófaktora. A mézes almát például Å‘sidÅ‘k óta fogyasztják szÃvbetegségek megelÅ‘zésére. Az alma magas káliumtartalmánál fogva a szÃvinfarktus és a magas vérnyomás ellen is hatásos.
A tapasztalatok szerint az alma tehermentesÃti a vesét, csökkenti a vesekÅ‘- és húgysavképzÅ‘dést, vagyis csökken a vesekÅ‘betegség, illetve a köszvény kialakulási esélye.
Az alma a fejfájás kiváló ellenszere, ennek leküzdésére a természetgyógyászok gyakran javasolják, hogy reggel, éhgyomorra egyen meg a beteg egy szeletekre vágott, enyhén sózott almát egy héten keresztül. Az almasavnak pedig agyműködést serkentÅ‘ hatást tulajdonÃtanak. Mindent összevetve az alma eséllyel pályázhatna a legegészségesebb gyümölcs cÃmére, annak ellenére, hogy vitamin- és ásványianyag-tartalom terén néhány gyümölcs megelÅ‘zi.
Janovits Gabi dietetikus